A napenergia önmagában olcsó áramot termelhet, de ez nem jelenti automatikusan, hogy olcsóbbá válik az egész villamosenergia-rendszer — írja a Telexen megjelent összefoglaló, amely Horváth Ákos László, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatójának és az OECD Nukleárisenergia-ügynökség (NEA) 2025-ös tanulmányának megállapításaira hivatkozik. A cikk kiemeli, hogy a tárolás, a hálózatfejlesztés és a tartalék kapacitások költségei a napenergia elterjedésével is jelentkeznek.

A Telex szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a bolgár példa — amelyről Mátyás Eszter a Greenpeace részéről pozitív képet festett — nem egyértelmű bizonyíték. A cikk szerint Bulgáriában mintegy 11,7 GWh tárolókapacitást építettek ki, de az ENTSO-E alapú energy.live adatai szerint 2026. augusztus 19-én a day-ahead árak délután 16–46 euró/MWh között mozogtak, míg 19–21 óra között 203–212 euró/MWh voltak.

A szerző rámutat: a 11,7 GWh önmagában nem ad információt a teljesítményról (GW), a töltési stratégiáról vagy a ciklusmélységről, és a bolgár rendszer csúcsigénye 3–5 GW körül van, így a tárolt energia néhány óra alatt kimerülhet. Az OECD–NEA elemzése szerint a magas megújuló-arányú rendszerekben nemcsak napi, hanem többnapos és szezonális hiányokkal is számolni kell, amelyekre az akkumulátorok önmagukban nem biztos, hogy gazdaságos megoldást adnak.

A cikk összegzése szerint a napenergia költséghatékonyságát a teljes rendszerköltség határozza meg: hálózati megerősítés, tárolás, tartalékok és rugalmasság költségeit is figyelembe kell venni, és Magyarországon a szerző szerint szükség van mind napon belüli (6–10 óra) tárolásra, mind szezonális megoldásokra.

Források

A GHS rövid hírösszefoglalói ellenőrzött forráshoz kötött szerkesztési folyamatban készülnek és publikálás előtt emberi jóváhagyást kapnak.