Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint az orosz gáz tényleges részaránya a magyar ellátásban nagyjából 45 százalék, nem pedig 70 százalék. A Portfolio beszámolója szerint az FGSZ az áramlási adatokat is figyelembe veszi: a Szerbia felől érkező mennyiség egy része továbbhalad Szlovákia felé, illetve Észak-Szerbia ellátását szolgálja.
Az FGSZ vezetője szerint az orosz források kiváltása nem könnyű, de műszakilag nem lehetetlen. Az osztrák, román és horvát importirányok már most is képesek lennének fedezni a hazai, 2025-ben mintegy 8,5 milliárd köbméteres éves igényt, a folyamatban lévő fejlesztések pedig tovább növelik a kapacitást. A horvát irány éves behozatali kapacitása a tervek szerint 2027 második negyedévére 3,5 milliárd, a román pedig 2028 második negyedévére 4,4 milliárd köbméterre nőhet; Románia felől a Neptun Deep mező is új forrást jelenthet.
A leválás ugyanakkor költségnövekedéssel járhat. Ferencz szerint az LNG-alapú alternatív forrásokra több ország tranzitdíja rakódik rá, ami útvonaltól függően 3–7 euró/MWh többletet jelenthet. A cikkben idézett 88,5 euró/MWh körüli gázár mellett ez 3–8 százalékos felárnak felel meg. Emiatt a tengerparttal nem rendelkező országok akkor is tartós árhátrányba kerülhetnek, ha fizikailag hozzáférnek az LNG-forrásokhoz.
Források
A GHS rövid hírösszefoglalói ellenőrzött forráshoz kötött szerkesztési folyamatban készülnek és publikálás előtt emberi jóváhagyást kapnak.