Paksi leállás: 37 milliárd forintos felső becslés és az importpótlás szerepe

A G7 cikke alapján készült szakmai elemzés szerint megvizsgálták, mennyibe került az országnak a paksi leállás. Felsmann Balázs energiagazdasági szakértő az ATV műsorában elmondta: „Tehát nem lett Magyarországon ellátási krízis amiatt, hogy kiesett Magyarország messze legnagyobb termelő erőműve.”

Felsmann kiemelte, hogy a kieső áram pótlása importvezetékeken történt: „Szerencsére ezt az itt kieső áramot az importvezetékeken az ország képes volt pótolni.” Az elemzés módszertana szerint óránként vizsgálták a kiesett mennyiséget és a piaci árszinttel szorozták, majd ebből az erőmű önköltségét levonva számolták a többletköltséget — a számítás „37 milliárdra adódott”.

A szakértő az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ös nukleáris biztonsági jelentésére hivatkozva hangsúlyozta, hogy az erőműnek fel kell készülnie a kisvizes időszakokra: „az utolsó nukleáris biztonsági jelentés, ami 2025-ben adott ki az Országos Atomenergia hivata, az már elég egyértelműen leírja… hogy fel kell készülni ezekre a kisvizes időszakokra, és erre az erőmű üzemeltetőjének figyelnie kell.”

Felsmann összegzése szerint emiatt a költségek viselése üzleti kockázatként értelmezhető: véleménye szerint „az MVM-et terheli ez a ez a költség.”