Módszertan · villamosenergia-rendszermodell

Mit termelne a magyar rendszer ugyanebben az időjárásban más kapacitásokkal?

A GHS villamosenergia-rendszermodell óráról órára kapcsolja össze a magyar villamosenergia-igényt, a meteorológiát, a Nap helyzetét, a napelem- és szélerőművi kapacitásokat, valamint az energiatárolók töltöttségi állapotát. A cél nem egyetlen „jövőszám” előállítása, hanem ellenőrizhető szcenáriók összehasonlítása.

Dokumentáció: 1.0 · 2026. augusztus 17. · Aktív fejlesztési modulok: VRE_ACTUAL V0.1 · SOC_MODEL V0.1 · VRE_PHYSICS V0.1

Röviden: a beépített kapacitás csak a felső korlát. Egy 1000 MW-os napelemes vagy szélerőművi állomány egy adott órában nem automatikusan 1000 MW-ot termel. A modell először az adott időjárásból meghatározza a kapacitástényezőt, majd ezt szorozza meg a beépített kapacitással. A tároló ezután csak annyi energiát tud időben áthelyezni, amennyit korábban ténylegesen betöltöttünk, a teljesítmény-, energiatartalom- és veszteségi korlátok figyelembevételével.

Ezen az oldalon

A modell kérdése Adatok és rendszerhatár Időillesztés PV-modell Szélmodell Kapacitások Tároló és SOC Órás energiamérleg Szcenáriók Kalibráció és validáció Korlátok

1. Milyen kérdésre válaszol a modell?

A modell alapegysége az egy óra. Minden órában ismert vagy modellezett a villamosenergia-igény, a PV- és széltermelés, valamint a tároló állapota. A modell ezután megmutatja, mennyi megújuló energia használható fel közvetlenül, mennyi tölthető tárolóba, mennyi marad többlet, és mennyi további villamos energia szükséges más forrásból.

1. ForrásadatMAVIR rendszeradatok és meteorológiai mezők.

2. Fizikai modellNapgeometria, besugárzás, szélprofil.

3. KapacitástényezőPV CF és wind CF régiónként, óránként.

4. KapacitásCF × beépített MW = órás termelés.

5. TárolóTöltés, kisütés, SOC és veszteség.

6. MérlegFedezett igény, többlet és további forrásigény.

A legáltalánosabb formában:

P_PV,r,t = CF_PV,r,t · C_PV,r

P_wind,r,t = CF_wind,r,t · C_wind,r

r = régió, t = óra, C = beépített névleges teljesítmény [MW], CF = 0 és 1 közötti referencia-kapacitástényező.

2030 vagy 2034 nem egyenlő előrejelzéssel. Egy szcenárió csak azokat a jövőbeli feltételezéseket tartalmazza, amelyeket ténylegesen megadunk: például PV MW, szél MW, tároló MW/MWh, nukleáris kapacitás és importkorlát. Ha a fogyasztási oldalon történeti tényleges terhelést használunk, akkor az eredmény egy technológiai ellenponti vizsgálat ugyanarra a terhelési és időjárási helyzetre, nem pedig teljes körű 2030-as fogyasztási prognózis.

2. Milyen adatokból dolgozunk?

Adat	Jelenlegi forrás / mező	Szerep	Adatjelleg
Villamosenergia-igény	`total_demand_extended_mw`	A bővített rendszerigény órás sorozata.	forrás + GHS rendszerhatár
Tényleges PV	`pv_total_mw`	Az ipari, SCTE- és HMKE-PV-val kibővített órás PV-sor.	MAVIR-alapú
Tényleges szél	`wind_mw`	A magyar szélerőművi termelés órás referencia-sora.	MAVIR-alapú
Meteorológia	Open-Meteo / ECMWF IFS HRES	Hőmérséklet, felhőzet, GHI/DNI/DHI, 100 és 200 m-es szél stb.	modell-forrásadat
Napgeometria	Idő + földrajzi koordináta	Napmagasság és azimut az energiaóra közepén.	determinista
PV/szél fizikai paraméterek	`vre_physics_settings_hu`	Dőlés, tájolás, NOCT, derate, agymagasság, turbinagörbe stb.	modellfeltevés
Szcenáriókapacitások	`vre_scenarios_hu`	PV MW, szél MW, tároló MW/MWh, nukleáris és egyéb feltételek.	szcenárió

Nyolc meteorológiai régió

Az országot jelenleg nyolc reprezentatív pontra bontjuk: Győr, Szombathely, Pécs, Budapest, Kecskemét, Szeged, Miskolc és Debrecen. A fizikai V0.1 modul először régiónként számít kapacitástényezőt. Az országos PV- és szélerőművi eredmény csak a következő lépésben készül el, amikor a régiós beépített kapacitások vagy kalibrált kapacitássúlyok is rögzítve lesznek.

A „reference weather” nem mérőállomási megfigyelés. A jelenlegi referencia-adatbázis az ECMWF/Open-Meteo közelmúltbeli modell-archívumából származó pillanatfelvétel. Ez megfelelő a modell fejlesztéséhez és visszaméréséhez, de nem nevezhető állomási ténymegfigyelésnek.

3. Időillesztés: melyik időponthoz tartozik a napsugárzás?

Ez apróságnak tűnik, de egy PV-modellben egyórás eltolás komoly hibát okozhat. Az Open-Meteo ECMWF felületén használt GHI, DNI és DHI sugárzási mezők az adott időbélyeget megelőző óra átlagát jelentik. Emiatt a modell a meteorológiai időbélyeget egy órával visszatolja az energiaórához.

t_energy,start = t_{weather,target} − 1 h

t_solar = t_{weather,target} − 30 min

A napállást a megelőző egyórás energia-intervallum közepére számítjuk.

Példa: a 07:00 időbélyegű 70 W/m² sugárzási érték a 06:00–07:00 közötti órát írja le. A hozzá tartozó PV-termelést ezért a 06:00-kor kezdődő energiaórával kell összevetni.

4. Napelem: meteorológia + csillagászat → PV-kapacitástényező

A napelemes modellnek két külön problémát kell megoldania: hol van a Nap, és mennyi sugárzás jut a panel síkjára. Az időjárási modell a légkör hatását írja le; a napgeometria azt, hogy ugyanaz a besugárzás milyen szögben éri a panelt.

4.1. Napmagasság és azimut

A V0.1 egy NOAA-jellegű csillagászati közelítéssel számítja a Nap magasságát és azimutját az adott régió földrajzi szélességéből, hosszúságából, dátumából és UTC-időpontjából. A modell nem becsüli meteorológiai adatokból a Nap helyét: a napgeometria determinisztikusan számítható.

4.2. Beesési szög

Jelölje α a Nap horizont feletti magasságát, β a panel dőlésszögét, γ_s a Nap azimutját és γ_p a panel azimutját. A napsugár és a panel normálisa közötti beesési szög koszinusza:

cos(θ_i) = sin(α)·cos(β) + cos(α)·sin(β)·cos(γ_s − γ_p)

Ha a Nap a panel hátoldalán lenne, a direkt komponenshez max(cos θ_i, 0) értéket használunk.

4.3. A panel síkjára eső sugárzás

A V0.1 az egyszerű, átlátható izotróp égbolt modellt használja. A panel síkjára eső teljes sugárzás (POA, plane of array):

POA = DNI·max(cos θ_i,0) + DHI·(1+cos β)/2 + ρ·GHI·(1−cos β)/2

GHI = globális vízszintes besugárzás, DNI = direkt normál besugárzás, DHI = diffúz vízszintes besugárzás, ρ = talaj-visszaverési tényező.

A jelenlegi referencia-beállítás β = 30°, déli tájolás és ρ = 0,20. Ezek nem a teljes magyar PV-flotta pontos geometriai leírásai; induló referenciaértékek, amelyeket a tényleges országos termeléshez kalibrálunk.

Forrásadat-korlát: az Open-Meteo ECMWF dokumentációja szerint az ECMWF nyílt adataiból a direkt és diffúz sugárzási komponensek nem minden esetben natívan állnak rendelkezésre; az Open-Meteo ezek egy részét saját eljárással közelíti. A GHS modell ezért ezeket meteorológiai modellből származó bemenetként, nem közvetlen sugárzásmérésként kezeli.

4.4. Cellahőmérséklet

A modul hatásfoka magas cellahőmérsékleten csökken. A V0.1 egyszerű NOCT-közelítést használ:

T_cell = T_air + ((NOCT − 20) / 800) · POA

Jelenlegi referencia: NOCT = 45 °C.

4.5. PV-kapacitástényező

CF_PV = clamp[(POA / 1000) · (1 + γ_T(T_cell−25)) · d, 0, 1]

γ_T = −0,0035 1/°C referencia-hőmérsékleti együttható; d = 0,86 nem hőmérsékleti rendszer-derate. A clamp 0 és 1 közé korlátozza az eredményt.

Közérthető példa

Ha egy adott régióban az adott órára CF = 0,42, akkor 100 MW ott telepített névleges PV-kapacitás referencia-termelése:

100 MW × 0,42 = 42 MW

Nem a 100 MW „42%-a működik”, hanem az egész állomány együttes órás teljesítménye a névleges kapacitás 42%-ának felel meg.

5. Szél: 100/200 m meteorológia → agymagasság → turbinagörbe

A szélerőművi termelés a szélsebességre erősen nemlineárisan reagál. Ezért a jövőbeli kapacitást nem helyes egyszerűen a mai termelési MW-sorral arányosan felszorozni, különösen akkor, ha a jövőbeli turbinák magasabbak.

5.1. Szélnyírás 100 és 200 méter között

Az ECMWF-bemenetből óránként rendelkezésre áll 100 és 200 méteres szélsebesség. A V0.1 ezekből hatványtörvényes szélnyírási kitevőt számít:

α_shear = ln(v₂₀₀/v₁₀₀) / ln(200/100) = ln(v₂₀₀/v₁₀₀) / ln 2

Numerikus biztonságként az értéket jelenleg 0 és 0,5 közé korlátozzuk. Ha a két szintből nem számítható stabilan, 0,14 fallback értéket használunk.

5.2. Szélsebesség a turbina agymagasságában

v(h) = v₁₀₀ · (h / 100)^α_shear

A jelenlegi flotta referencia-agymagassága a V0.1-ben 100 m; a jövőbeli referencia 150 m. Ez utóbbi szcenárióparaméter, nem állítás arról, hogy minden jövőbeli magyar turbina pontosan 150 méteres lesz.

5.3. Generikus teljesítménygörbe

A V0.1 még nem egy konkrét gyártó konkrét turbináját modellezi. Egy normalizált referencia-görbét használ:

CF_wind(v) = 0, ha v < v_ci

CF_wind(v) = (vⁿ − v_ciⁿ) / (v_rⁿ − v_ciⁿ), ha v_ci ≤ v < v_r

CF_wind(v) = 1, ha v_r ≤ v < v_co

CF_wind(v) = 0, ha v ≥ v_co

V0.1: cut-in v_ci = 3 m/s; rated v_r = 12 m/s; cut-out v_co = 25 m/s; n = 3.

Ez referencia-görbe, nem turbinakatalógus. A jövőbeli modellben a ténylegesen releváns turbinaméretek, agymagasságok, teljesítménygörbék, elérhetőség, wake-veszteségek és területi korlátozások külön kalibrációt kaphatnak. A V0.1 feladata az átlátható fizikai kapcsolat felépítése.

6. A kapacitástényezőből hogyan lesz országos MW?

Ha egy régió időjárásából már megvan az órás kapacitástényező, a teljesítmény a régióban telepített kapacitással számolható:

P_PV,t = Σ_r C_PV,r · CF_PV,r,t

P_wind,t = Σ_r C_wind,r · CF_wind,r,t

Ezért a „12 GW PV” önmagában még nem teljes szcenárió. Az is számít, hol van ez a 12 GW. Ha Nyugat-Magyarországon felhős, a Dél-Alföldön pedig derült idő van, ugyanaz az országos kapacitás más órás termelést ad attól függően, hogyan oszlik meg térben.

A kapacitás definíciójának is egyeznie kell. PV-nél a hivatalos kapacitásadat lehet moduloldali DC névleges teljesítmény vagy inverter/hálózati AC teljesítmény; a kalibrációban használt C és a tényleges P csak azonos rendszerhatárral osztható egymással. A modell ezért a kapacitásforrás és a névleges teljesítmény definícióját is verziózandó bemenetként kezeli.

A jelenlegi fejlesztési állapotban a nyolc régió CF-je készül el először. A régiós PV- és szélkapacitás-súlyokat csak ellenőrzött kapacitásadat vagy tényleges termelésre végzett kalibráció után rögzítjük. Addig nem állítjuk, hogy egy önkényesen választott egyenletes súlyozás a magyar rendszer fizikai leírása.

7. Energiatároló: két külön korlát, MW és MWh

Az energiatároló modellezésénél két teljesen különböző mennyiséget kell megadni:

Teljesítmény: MW

Azt korlátozza, hogy egy adott pillanatban milyen gyorsan tudjuk tölteni vagy kisütni a tárolót.

Energiatartalom: MWh

Azt korlátozza, összesen mennyi energia fér a tárolóba. 220 MW / 440 MWh például névlegesen kétórás tároló.

7.1. VRE-többlet és VRE-hiány

S_t = max(P_PV,t + P_wind,t − D_t, 0)

H_t = max(D_t − P_PV,t − P_wind,t, 0)

S = VRE-többlet; H = PV+szél után fennmaradó igény; D = villamosenergia-igény.

7.2. Töltési korlát

Charge_t = min[S_t, P_charge,max, (E_max−SOC_t)/(η_cΔt)]

7.3. Kisütési korlát

Discharge_t = min[H_t, P_{discharge,max}, SOC_t·η_d/Δt]

7.4. Töltöttségi állapot (SOC)

SOC_t+1 = SOC_t + η_c·Charge_t·Δt − Discharge_t·Δt/η_d

0 ≤ SOC_t ≤ E_max

A jelenlegi referencia-hatásfokok η_c = 0,95 és η_d = 0,95, vagyis az egyszerű töltés–kisütés ciklus referencia round-trip hatásfoka körülbelül 90,25%.

7.5. Mi történik az induló SOC-kal?

Nem kezdhetünk minden vizsgált napot tele akkumulátorral, mert ezzel energiát teremtenénk a modellben. A SOC V0.1 ezért az egész szimuláció elején 50%-os induló töltöttséget feltételez, majd 14 napos bemelegítő időszakot használ. A bemelegítő napokat nem értékeljük végső eredményként.

Ráadásul az induló 50% töltöttséget külön könyveljük a később bizonyíthatóan PV+szél többletből betöltött energiától. Így két külön kérdésre tudunk válaszolni:

Mutató	Mit állít?
`full_cover_storage_supported`	A közvetlen PV+szél és a tároló összes kisütése együtt fedezte-e az adott órát?
`full_cover_renewable_origin`	A közvetlen PV+szél és a bizonyíthatóan korábbi PV+szél többletből származó tárolói energia fedezte-e az órát?

Miért fontos ez? Ha az akkumulátor a vizsgálat kezdetén félig tele van, nem tudjuk, honnan származott ez az energia. A modell ezért nem nevezi automatikusan megújulónak. Csak azt az energiatárolói készletet tekinti VRE-eredetűnek, amelynek betöltését a saját órás energiamérlegünk ténylegesen végigkövette.

Hosszabb, például havi vagy éves összehasonlításnál külön ellenőrzés szükséges arra is, hogy a vizsgált időszak ne „fogyassza el” büntetlenül a kezdő készletet. Ennek egyik minőségbiztosítási feltétele a kezdő és záró SOC összevetése; fejlettebb optimalizált futásoknál alkalmazható közel ciklikus feltétel is: SOC_end ≈ SOC_start.

7.6. A jelenlegi magyar MWh-kapacitás kezelése

A jelenlegi országos tárolói MW teljesítményre használható hivatalos nagyságrendi referencia körülbelül 220 MW (2026. januári kormányzati közlés). Az összesített, egységes országos MWh energiatartalom ugyanebből nem állapítható meg. Ezért nem találunk ki egyetlen „tény-MWh” számot. A SOC V0.1 jelenlegi érzékenységi esetei: 220 MW / 220 MWh, 220 MW / 440 MWh és 220 MW / 880 MWh, vagyis névlegesen 1, 2 és 4 órás tárolási időtartamok. Ezek közül a MW-rész referencia, a MWh-rész szcenáriófeltevés.

8. Órás energiamérleg: mit jelent a „hiány”?

A PV+szél+tároló modell maradékigénye:

R_t = H_t − Discharge_t

Ez a mennyiség azt mutatja, hogy mennyi további teljesítményt kell biztosítani más forrásból. A „más forrás” lehet nukleáris, gáz, biomassza, vízenergia, import, keresletoldali rugalmasság vagy más szabályozható erőforrás.

R_t nem blackout. A pozitív maradékigényből nem következik áramkimaradás. Blackoutról csak akkor lehetne beszélni, ha a szcenárió az összes további hazai erőforrást, importot, tartalékot és keresletoldali lehetőséget is korlátozná, és még ezek után is ellátatlan igény maradna.

A többlet tárolás után:

CurtailmentOrExport_t = S_t − Charge_t

Ezt sem nevezzük automatikusan „elvesztegetett energiának”: a rendszer valós működésében lehet export, korlátozás, további tárolás, átalakítás vagy más rugalmas fogyasztás.

Energiaarány és időbeli megfelelőség nem ugyanaz

Egy hónapban a PV+szél termelése elérheti a fogyasztás nagy részét energiában úgy is, hogy az órák jelentős részében nem esik egybe a fogyasztással. Ezért legalább két külön mutatót közlünk:

VRE energiaarány = Σ(P_PV,t + P_wind,t)Δt / ΣD_tΔt

teljesen fedezett órák aránya = N(full cover) / N(órák)

9. Tényleges rendszer, 2030 és 2034: hogyan lesz belőlük összehasonlítható szcenárió?

Minden szcenáriónak explicit paraméterkészlete van. Egy „2030” címke önmagában nem elegendő. Legalább az alábbiakat rögzíteni kell:

Paraméter	Mértékegység / típus	Miért kell?
PV-kapacitás régiónként	MW	A meteorológiai PV-CF országos MW-termeléssé alakításához.
Szélkapacitás régiónként	MW	A szél-CF térbeli súlyozásához.
Tárolói teljesítmény	MW	A maximális órás töltési/kisütési ráta.
Tárolói energiatartalom	MWh	A maximális SOC.
Tárolói hatásfok	η_c, η_d	A veszteségekhez.
Nukleáris termelés	MW / engedélyezett logika	Bekapcsolt, kikapcsolt vagy külön rendelkezésre állási profil.
Egyéb szabályozható forrás	MW / dispatch-logika	Gáz, biomassza, víz stb. kezeléséhez.
Import	engedélyezett / MW-korlát	A pozitív rendszer-maradék elláthatóságához.
Igény	órás MW-sor	Történeti visszajátszás vagy jövőbeli fogyasztási szcenárió.

Két külön jövővizsgálatot érdemes szétválasztani

Történeti időjárás új kapacitásokkal

Ugyanazt a konkrét időjárási és terhelési időszakot játsszuk vissza például 2030-as PV/szél/tároló kapacitásokkal. Ez jó stresszteszt, mert a szcenáriók pontosan ugyanazzal a meteorológiai helyzettel hasonlíthatók össze.

Valódi jövőbeli előrejelzés

A meteorológiai előrejelzés mellé külön fogyasztási előrejelzés is kell. Ez már prognózis, ezért minden forecast run-t verziózva elmentünk és később a megvalósult értékekkel visszamérünk.

10. Kalibráció és validáció: honnan tudjuk, hogy a fizikai modell jó?

A fizikai modell célja nem az, hogy a referencia-panel vagy referencia-turbina elméleti termelését önmagában „igaznak” tekintsük. A következő lépés a modell országos kalibrációja a tényleges MAVIR PV- és széltermeléssel.

Az első, egyszerű kontroll:

CF_actual,t = P_actual,t / C_installed,t

Ehhez időben helyes, dátumhoz kötött beépített kapacitás szükséges. A modellezett országos teljesítmény ezután összevethető a tényleges órás termeléssel.

Tervezett hibamutatók

Mutató	Képlet / jelentés	Mire jó?
Bias	átlag(P_model − P_actual)	Szisztematikus túl- vagy alulbecslés.
MAE	átlag(\|P_model − P_actual\|)	Könnyen értelmezhető átlagos órás abszolút hiba.
RMSE	√átlag((P_model − P_actual)²)	Erősebben bünteti a nagy órás hibákat.
Energiahiba	(E_model − E_actual) / E_actual	Napi/havi összenergia torzítása.
Csúcshiba	max(P_model) vs. max(P_actual)	A maximális rendszerhatás visszamérése.

A kalibráció során módosítható például az országos PV-geometria effektív reprezentációja, a rendszer-derate, a regionális súlyozás vagy a szélflotta effektív teljesítménygörbéje. A kalibrált paramétereket ugyanúgy dokumentálni kell, mint a mostani V0.1 referenciaértékeket.

11. VRE_PHYSICS V0.1 referencia-paraméterei

Az alábbi értékek a jelenlegi fejlesztési verzió explicit paraméterei. Nem rejtett konstansok: a modell az vre_physics_settings_hu táblából olvassa őket.

Paraméter	V0.1 érték	Jelleg
Sugárzási időértelmezés	preceding-hour mean	forrásdefiníció
Energiaóra-eltolás	−1 h	determinista időillesztés
Napgeometriai középidő	−30 min	modellkonvenció
PV dőlésszög	30°	kalibrálandó referencia
PV azimut	180° északtól = dél	kalibrálandó referencia
Albedo	0,20	modellfeltevés
NOCT	45 °C	modellfeltevés
PV hőmérsékleti együttható	−0,0035 1/°C	modellfeltevés
PV rendszer-derate	0,86	kalibrálandó referencia
Current wind hub	100 m	referencia
Future wind hub	150 m	szcenárió-referencia
Cut-in / rated / cut-out	3 / 12 / 25 m/s	generikus turbinagörbe
Shear α korlát	0…0,5	numerikus safeguard
Shear α fallback	0,14	csak hiányos/instabil profilra
Power curve kitevő	n = 3	generikus referencia

12. Modellállapot

●MAVIR órás rendszerkép
Tényleges igény, PV, szél, nukleáris és további technológiák.

●VRE napi/havi alapréteg
Energiaarány, direkt felhasználás, többlet, teljesen lefedett órák.

●SOC-motor V0.1
MW/MWh korlát, veszteség, 14 nap warm-up, energiaeredet követése.

●8 régiós időjárás
ECMWF/Open-Meteo forecast és reference snapshot gyűjtés.

●PV fizikai CF V0.1
Napgeometria + GHI/DNI/DHI + hőmérséklet.

●Szél fizikai CF V0.1
100/200 m szélprofil + agymagasság + referencia-görbe.

●Régiós kapacitássúlyok
Időben helyes PV/szél kapacitásadatok és kalibráció után.

●2030/2034 teljes rendszer
PV, szél, tároló, nukleáris, egyéb termelés és import együttes órás szcenáriója.

13. Mit nem szabad kiolvasni a modellből?

Ez a jelenlegi formájában órás energiamérleg- és kapacitásszcenárió-modell, nem teljes villamosenergia-hálózati biztonsági szimulátor. Nem számol csomóponti hálózati áramlást, vezetékterhelést, N−1 biztonságot, feszültséget, meddő teljesítményt, frekvenciát, forgó tartalékot vagy rendszerinercia-követelményt. Ezek külön rendszerüzemeltetési kérdések.

Állítás	Miért lenne hibás?
„A havi megújuló energiaarány 80%, tehát az órák 80%-ában nincs szükség más forrásra.”	Az energiaarány és az időbeli rendelkezésre állás külön mutató.
„Pozitív remaining deficit = áramszünet.”	A maradékigény más hazai termelésből vagy importból fedezhető.
„A tároló által kisütött minden energia megújuló.”	Csak a bizonyíthatóan VRE-többletből betöltött SOC nevezhető annak ebben a könyvelésben.
„A 150 m-es wind CF azt jelenti, hogy 2030-ban minden turbina 150 m-es lesz.”	Ez jelenleg jövőbeli referencia-paraméter.
„A 30°-os déli PV-panel a magyar napelempark pontos geometriája.”	Ez V0.1 referencia; a valós flotta különböző dőlésű, tájolású és technológiájú rendszerekből áll.
„Az ECMWF reference adat mérőállomási tényadat.”	Numerikus időjárási modellből származó referencia-pillanatfelvétel.
„A 2030 címkéjű szcenárió automatikusan 2030-as fogyasztást is tartalmaz.”	Csak akkor, ha külön 2030-as órás igénysor is bemenetként szerepel.

14. Jelölések

Jel	Jelentés	Egység
D_t	villamosenergia-igény az adott órában	MW
C	beépített névleges termelőkapacitás	MW
CF	kapacitástényező / névleges kapacitáshoz viszonyított referencia-teljesítmény	0…1
POA	panel síkjára eső sugárzási teljesítménysűrűség	W/m²
SOC	tárolóban lévő energiamennyiség	MWh
P_charge,max	maximális töltési teljesítmény	MW
E_max	tároló maximális energiatartalma	MWh
η_c, η_d	töltési és kisütési hatásfok	0…1
Δt	számítási időlépés; jelenleg 1 óra	h

15. Források és külső módszertani hivatkozások

Verziózási alapelv: a módszertan együtt fejlődik a modellel. Ha a fizikai képlet, egy paraméter, a regionális súlyozás vagy a szcenárió-logika érdemben változik, a modellverziót és ezt a dokumentációt is frissítjük. A cél, hogy egy később publikált eredményről visszakereshető legyen: milyen adatokból, milyen képlettel és milyen feltevésekkel készült.