Az építőipar hazai hozzáadott értéke az egyik legnagyobb a gazdasági ágazatok között. Ha nem választási évre, hanem hosszú távon gondolkodva 25 évre (2050-ig) hirdetünk épület-felújítási programot, akkor célszerű ezzel a hazai gazdaságot is fejleszteni. A korszerű építési anyagok hazai gyártóbázisát létrehozni és az építőipar kapacitásainak bővülését kiszámítható támogatáspolitikával ösztönözni.

Az új épületeknél, legyenek azok szociális bérlakások vagy kereskedelmi épületek az évtized végéig a közel nulla szintet kell teljesíteni, ami csak korszerűen szigetelt épületekkel, nyílászárókkal és hőszivattyús fűtéssel érhető el a legkisebb költséggel. A nettó nulla szint akkor lesz igazán érdekes, ha már nem jut hálózat csatlakozási kapacitás az épületeknek csak a hálózatra töltést gátló visszwatt védelem beépítésével – ami a megújuló termelést csak értelmetlen plusz költséggé teszi. A sok plusz költség a fiatalok számára megfizethetetlen ingatlanokat eredményezhet, az ETS-2 és az energiaadó rendelet be- és a rezsicsökkentés kivezetésével pedig lakhatási szegénységet. Érdekes kihívás lehet nyugat-európai mintára a házgyári technológia újraélesztése a közel nulla vagy jobb energiaszintű épületek tömeges építésére.

Az építőiparunk 2020-ban még 28 ezer új lakóingatlant épített, ami 2025-re alig haladta meg a 12 ezret és ezek több mint a fele iparosított technológiát nem igénylő családi ház volt. Mindezt 5% Áfa mellett, ami korábban visszaigényelhető volt – mégsem jelentett kellő beruházás ösztönzést. Az Otthon Start program kamat szintje pedig tartósan csak euró bevezetéssel tartható fenn – és vásárlást ösztönöz elsősorban – csak a felújítás mértékéig hozhat gazdasági növekedést, szemben az új épület beruházásokkal.

Magyarországon 4,1 millió háztartás van 4,6 millió lakóingatlanra és a háztartások száma évről-évre csökken. Tehát nem csak az új építés, hanem a meglévő ingatlan állomány felújítása is szükséges az épület állomány megújulásához. Az energetikai korszerűsítés mellett a hazai lakóingatlanok jelentős részének a villamos berendezései és hálózata is elavult a nagyobb villamos teljesítményű berendezésekhez, ami rejtett költség lehet egy gépészeti korszerűsítés alkalmával. A nagyobb hazai építési vállalatok lakóingatlan felújítással jelenleg csak elvétve foglalkoznak, a lakosságot pedig nem ösztönzi az 1000 Mrd Ft költségvetési hozzájárulással még megfizethetővé tett energia költség, a 27% Áfa, a kis munkáknál előforduló kontár minőség és a szavatosság hiánya.

Az ETS-2 bevezetésének hatásai

Az intézkedés célja az ETS kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztése az épületek és a közúti közlekedés ÜHG kibocsátására. 2024. június 30-ig kellett volna átültetni – ennek elmaradása miatt kötelezettség szegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen. Az adót az energiakereskedőkön keresztül javasolja bevezetni az EU ajánlás. Az energiakereskedők hárítják át a kapcsolódó költségeikkel együtt a végső fogyasztókra - lényegében az EKR -hez hasonló működési struktúrában.

Az új kibocsátás-kereskedelmi rendszerben árveréssel értékesítenek majd egységeket, nem lesz ingyenes kvóta kiosztás. Az árverések kezdő éve 2028 lesz a nagykereskedelmi energiaárak (TTF-gázár és Brent nyersolajár) alakulásától függően. Az árverésből származó bevételek részben a tagállamokhoz kerülnek, részben az EU saját forrásává válnak, részben a Szociális Klímaalap feltöltését szolgálják majd. A Szociális Klímaalapot 59 Mrd Euró kerettel tervezi az EU létrehozni az energiaszegény háztartások támogatására (közvetlen jövedelemtámogatásra a tagállami keret maximum 37,5%-a fordítható), az épületek energetikai korszerűsítésére és az elektro-mobilitás ösztönzésére 2027-2032 között. Műszaki tanulmányok, energetikai tanácsadás, a kapcsolódó kommunikáció, képzés, monitoring és ellenőrzés, audit, a kapcsolódó informatikai fejlesztések, a keret 2,5%-ig finanszírozhatók. Emellett a végrehajtást támogató energia ügynökségi feladatok és kapacitás bővítés is finanszírozható a keretből.

Magyarország részesedése az Alapból 4,33%, mintegy 2.3 milliárd Euro, 25%-os tagállami társfinanszírozás mellett. Az alapból 2028-ban várhatók az első kifizetések.

Az ETS-2 átültetésének elmulasztása esetén Magyarország nem jut hozzá a Szociális Klímaalap forrásaihoz és az ETS-2-ből származó tagállami aukciós bevételekhez sem.

A kötelezettség szegés peres szakaszt követően az Európai Bíróság büntetést fog kiszabni a non-nofitfikációs kötelezettségszegési eljárások miatt – az irányelvben megszabott két átültetési határidőre való tekintettel ugyanis kettő kötelezettségszegési eljárás miatt kell majd bírságot fizetniük az átültetést elmulasztóknak. Ennek mértéke egy egyszeri összegből és egy napi szintű kényszerítő bírságból tevődik össze.

Nagyságrendileg az előbbi esetén minimum 1 087 000 EUR és maximum 5 676 480 EUR közötti összeg lehetséges. Utóbbi napidíj esetén pedig, minimum 1 162 EUR és maximum 69 768 EUR összegről lehet szó. Non-notifikációs eljárás esetén visszamenőleg, az átültetés határidejétől számolni kell ezzel az összeggel, így például két éves távlatban a napidíj 16 976 880 és 50 930 640 EUR között is lehet. A két bírság mértékét egy súlyossági együttható határozza meg, a skála 1 és 20 között mozog, amelynek mértékére az Európai Bizottság tesz javaslatot.

Az ETS-2 bevezetésének hatása az épületekre:

A hazai energiafogyasztás 42-44%-a (lakó, kereskedelmi-szolgáltató- és ipari) épületekben történik, 80%-ban fosszilis energiából. (figyelembe véve, hogy a hazai villamosenergia termelés 66%-ban, a távhő 24%-ban klímasemleges). Az EU ETS-2 rendszer bevezetése a közlekedés fosszilis energiafogyasztására is CO2 adót vet ki. Az adó várható mértéke 25-36 Eur/tonna CO2, ami 90 – 130 Mrd Ft költség növekedést okoz az épületek üzemeltetőinek (FX 360 Eur/HUF mellett). A Bizottság a nagyobb áremelkedés megelőzésére 2029. végéig 45 Euro/tonnánál ár-sapkát tervez bevezetni az ETS-2 kvótákra, amely 2029. végéig. A fosszilis energia fogyasztás után az ársapkánál 165 Mrd Ft/év költség növekedést hozhat az ETS-2 bevezetése az épületek üzemeltetésében az évtized végéig, ami az 1000 Mrd Ft/év lakossági energiaár támogatás kivezetésével egyidőben jelentkező teher, ami hosszabb távon csak az épületek energiafogyasztásának csökkentésével és dekarbonizációjával mérsékelhető. Az épületek energetikai korszerűsítésének támogatásához szükség lesz mind a hazai, mind az Európai Unió által biztosított finanszírozási forrásokra.

Az ETS-2 hatása a közlekedés-szállítás ágazatban

A közlekedés 92,4%-ban fosszilis energiát fogyaszt (figyelembe véve, hogy a hazai villamosenergia termelés 66%-ban karbon semleges). Az EU ETS-2 rendszer bevezetése a közlekedés fosszilis energiafogyasztására is CO2 adót vet ki. Az adó várható mértéke 25-36 Eur/tonna CO2, ami 125 – 180 Mrd Ft költség növekedést okoz a közlekedés szállítás ágazatban (FX 360 Eur/HUF mellett). A Bizottság a nagyobb áremelkedés megelőzésére 2029. végéig 45 Euro/tonnánál ár-sapkát tervez bevezetni az ETS-2 kvótákra, amely 2029. végéig 41 Ft/liter, ezt követően pedig 50 Ft/liter körüli mértékkel jelenhet meg az üzemanyagárban. Az ETS-2 a földgáz és LPG autózás esetében az évtized végéig 41 Ft/m3 áremelkedést jelenthet. A fosszilis energia fogyasztás után az ársapkánál 220 Mrd Ft/év költség növekedést hozhat az ETS-2 bevezetése a közlekedés-szállítás szektorban az évtized végéig, ami egy újabb ösztönző lesz a közúti forgalom vasútra terelése felé.

A közlekedés-szállítás szektorban a Bizottság (EU) 2019/631 rendeletét módosító (EU) 2023/851 számú CO2 Cars&Vans rendelete (új személygépkocsik és kisteherautók CO2-kibocsátásának szigorítása) is emeli – végső soron a vásárlók költségeit. A rendelet az új személygépkocsikra -

Az új könnyű haszongépjárművekre -

A cikk szakmai háttéranyagként került publikálásra. A honlapra történő feltöltéskor a szöveg alapvetően az eredeti kézirat szerkezetét követi.